Jendrassik György, aki mindent tudott a dízelmotorról

A Jendrassik György utca átszeli a Felsővárost; 1 kilométer hosszan húzódik a Fő úttól egészen a vasútig. 1900 körül, Újharaszti üdülőtelep kialakításakor jött létre, ekkor még mint Laffert báró utca. 1945 után Kiss Zsigmond lett névadója, mai nevét pedig 1991-ben kapta. Itt található (a Kossuth utca sarkán) a Dunakenyér Rt. egykori központja, mely 1990 előtt Haraszti egyetlen nagyvállalata volt, IV. számú Pest Megyei Sütőipari Vállalat néven.

De ki is volt Jendrassik György?

1898-ban született Budapesten, a korabeli nagy magyar gépészmérnök-feltaláló iskola egyik jeles képviselője volt. Az Akadémia tagja, a Ganz-gyár főmérnöke, itt egészen a vezérigazgatói székig emelkedett. A dízelmotorok területén számos szabadalma és újítása volt, a "Jendrassik Motorszerkesztési Osztály" egészen 1958-ig viselte a nevét. Többek között neki köszönhetően kezdődött meg a vasút motorizálása, a dízelmotorok a hajózásban és a közúton is elterjedtek. Több nyelven beszélt, motorjait a világ vezető gyárai vásárolták meg. Megalkotta a világ első légcsavaros gázturbináját.

A Jendrassik-féle gázturbina

Budapest ostroma után nagy lendülettel látott neki a gyár újraindításának. Itthon azonban ellehetetlenítették, zaklatták, ezért 1947-ben Londonba emigrált, itt élt haláláig, 1954-ig.

Érdekességként megjegyezzük, hogy testvére, Jendrassik Alfréd (1866-1932) a Dunaharaszti Szent István templom és a Hunyadi János Általános Iskola alsó tagozata épületének tervezője volt. A család egyébként számos kiválóságot adott a magyar tudományos életnek: a nagyapa, Jendrassik Jenő (1824-1891) orvos, biofizikus; a nagybácsi, Jendrassik Ernő (1858-1921) akadémikus, a legkorábbi magyar ideggyógyászok egyike; a testvér, Jendrassik Loránd (1896-1970) szintén neves orvos, fiziológus.

Forrás: Dr. Helméczy Mátyás: Dunaharaszti - változó város az ország szívében; wikipedia.org