A Laffert-kúria megnyitotta kapuit
Csak legyintettünk, ha elmentünk előtte az utcán, vagy szégyenkezve egymásra néztünk. A "Granárium", a Laffertek egykori pompás lakhelye bozóttal benőve, omladozva állta az idők viharát Dunaharaszti főútja mentén. Majd az idő bevégzi a hálátlan, nemtörődöm utókor "munkáját", gondoltuk.
De az épület csak nem akart összedőlni. Nem adta meg magát. Makacsul őrizte egykori kincseinek töredékeit és halálra szántan, de kitartóan bízott a megmenekülésben.
Ki tudja, talán ebben bízott az a képviselő-testület, amelyik megvásárolta 10 évvel ezelőtt az épületet. És talán ebből merített erőt az a testület és polgármester, jegyző és más lokálpatrióták, akik belefogtak a lehetetlennek tűnő vállalkozásba. És akadtak tervezők, restaurátorok, építők és sok-sok szakember, akik életet álmodtak a romhalmazba, és volt erejük az álmokat valósággá váltani. És együtt ragadták meg azt a történelmi lehetőséget, amit egy uniós pályázat hozott el számunkra, és ami csak egyszer adódik egy 300 éves kúria hosszú élete során.
Köszönet érte mindenkinek, aki tett érte, aki meghallotta egy haldokló épület utolsó sóhajait.
Dunaharaszti végleg visszatalált gyökereihez.
