TÁMOP 3.1.4 Dunaharaszti: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a Rákócziban
A kompetencia alapú oktatás bevezetése a TÁMOP-3.1.4 pályázat segítségével.
A tanulás lehet öröm is!
„Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok!”
(Márai Sándor)
Napjaink egyik leggyakrabban használt pedagógiai fogalma a kompetencia. A pedagógiai lexikon meghatározása szerint alapvetően értelmi, kognitív tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális elemek. A fogalom megértésében leginkább az segít, ha magunk elé képzeljük az óvodás gyermekünket. Alapvetően kíváncsi, meg akarja ismerni a világot, mindent megfog, megtapint, megszagol, megízlel. Rengeteget kérdez, szívesen játszik, szerepel, rajzol, ragaszt, mozog, táncol. Önfeledten örül annak, ha valamit elkészít, ha kiállítják a rajzait, munkáit. Mi történik ezzel a gyerekkel tizennyolc éves korára? Mi marad a kérdésekből, a kíváncsiságból, az elvégzett munka önfeledt öröméből? Válaszainkat a mai közoktatásnak kell megadni. A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodó-képességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. A tudományos-technikai fejlődés hatására bekövetkezett mennyiségi robbanást nem követte a tanulási képesség fejlődése. A PISA mérés eredményei a közoktatás hosszú távú átalakítását teszik szükségessé. Ebben az új helyzetben kulcsfeladat, hogy diákjainkat megtanítsuk eligazodni az információk özönében. A tudás hagyományos úton történő közvetítése, a frontális óravezetési gyakorlat nem biztosítja az elvárt eredményeket. A Nemzeti Alaptanterv tartalmi szabályozásának új alapokra helyezésével megjelöli a fejlesztés irányait, eszközrendszerét. Középpontba került a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközrendszerének széleskörű elterjesztése. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola egész történetében a város pedagógiai fejlesztéseinek élvonalába tartozott. Itt volt először napközis ellátás a városban, itt szervezték meg először a gyógypedagógiai oktatást, az iskolaotthonos oktatást, elsők között tértek át a nyelvoktatásban az oroszról a németre. Itt lett először interaktív tábla, s itt alakultak ki leghamarabb a multimédiás oktatás feltételei.
A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola a TÁMOP 3.1.4 pályázattal kapcsolódott be Dunaharaszti város oktatásfejlesztési terveibe. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközrendszerének elterjesztésével a pedagógusok módszertani kultúrája korszerűsödik. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését terveztük meg. A szövegértés-szövegalkotás, valamint a matematika kompetencia alapú oktatásának bevezetése mellett a Rákócziban az életpálya építés kompetenciáit kívánjuk kialakítani, fejleszteni. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével előtérbe kerül a tanulóközpontú, differenciált módszertan. A változatos tanulásszervezési megoldások tevékeny tanulói magatartást, kooperációra képes, csapatmunkában dolgozó, gondolkozó, problémamegoldó tanulói kompetenciákat alakítanak ki. A módszertani reformot három támogató rendszer segíti: a képzés, melynek segítségével a pedagógusok elsajátítják az új módszereket, az eszközhasználatot, megismerik a megvásárolható taneszköz-rendszert, mely segíti a kulcskompetenciák fejlesztését, valamint a mentorálás. Képzett mentorok segítik a kompetencia programcsomagok bevezetését. Az első élményt a témahetek, projektek okozták. Nagy változás történt a pedagógus szerepben, melyben a tanulási-tanítási stratégia keretein belül nem a megtanítandó tananyagot helyezi a nevelés középpontjába, hanem a tanulói aktivitásra támaszkodó tanulást. Ezeken a heteken a hagyományostól eltérően egy témakör hatotta át a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket. Megismerkedhettek a gyerekek a téli hónapok jeles napjaival az adventi naptár készítése közben, mese, rajz, dal, vers formájában tanultak a gyerekek az Újszövetség kultúrtörténeti jelentőségéről. Az adventi koszorú készítése közben az ünnepkör dalait hallgatva teremtettük meg a karácsonyi hangulatot. Újszerű színfoltja volt a készülődésnek, hogy több esetben is sikerült a szülőket bevonni a közös munkába. A hagyományos tanuláson túl ebben az időszakban kiléptünk az iskola falain kívülre, és megtekintettük a Suszter és a karácsonyi manók c. gyermekelőadást. A három hét alatt több csúcspontja is volt az eseményeknek: kiállítás az elkészült munkákból, színházlátogatás, karácsonyi műsor. A célok maradéktalan megvalósítása mellett egyfajta öröm és derű sugárzott az arcokról a záróünnepségen. A jól végzett munka öröme volt felfedezhető.
|
|
 |
Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során egy különleges, több tantárgyat érintő kereszttantervi tananyag feldolgozás valósult meg. A három tantárgy összehangolt munkájával alakítjuk ki tanulóinkban, hogy az életpálya a vasút haladásához hasonlóan pálya, melyen váltók és csomópontok vannak. Az életpálya építés kompetencia fejlesztés során tanulóink megismerkednek saját képességeikkel. Megtanulják megfogalmazni a saját jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseket. Munkánk során azt a tulajdonságot alakítjuk ki, hogy tanulóink képesek legyenek „életvonaluk” tudatos irányítására, tervezésére.
A TÁMOP 3.1.4 pályázat képzései, illetve a program végrehajtása újfajta módszertant, újfajta munkakultúrát hozott az iskolánkba. Azon dolgozunk, hogy hosszú távon fejlődjön iskolánk, melynek eredményeként egyre jobban ki tudjuk elégíteni a szülők, a város, a társadalom igényeit az országos mérések, valamint a beiskolázási mutatók tükrében.