Bemutatkozás, helyünk a térségben


Pest megye
Irányítószám: 2330
Körzethívószám: 24
Városi rangot kapott 2000 júliusában

Dunaharaszti Pest megyében, Budapesttől délre és a Dunától keletre fekszik.

Területe: 29,17 km2, lakossága 2009. december 1-jén:
lakónépesség: 21 096 fő
állandó népesség: 20 233 fő

Közlekedési csomópont: Térségében találkozik a Budapest-Ráckevei HÉV-vonal, a Budapest-Kelebia vasútvonal, valamint az 51-es, 50-es, M5-ös és 510-es főközlekedési út az M0-s körgyűrűvel.

Az elmúlt 15 évben Budapest „alvóvárosából” modern nagyiparral rendelkező térségközponttá vált.

Gazdaság: Előrevivője a rendkívül gyors gazdaságfejlődés. Munkahelyeinek száma az elmúlt évtizedben megháromszorozódott. Egykor a dolgozók kétharmada ingázni kényszerült, ma már több a dunaharaszti munkahely, mint a helybeli munkavállaló.

Iparterület: Egyik büszkesége az új, modern, környezetbarát hetven hektáros iparterület, ahol évtizedünkben több mint 30 új gazdasági szervezet, köztük több multinacionális cég telepedett le.

Kereskedelem: Piaca egyike a legnagyobbaknak a megyében. Négy bankja térségi szerepkörrel is működik. Élelmiszer-nagyáruházai és egyéb szaküzletei 10-15 kilométeres körzetben bírnak térségi vonzerővel.

A fejlődés motorja, hogy az M0-s körgyűrű megépülése nyomán - a budaörsi közúti csomóponthoz hasonlóan - az ország egyik legfontosabb közúti tranzit-központjává vált.
Térségi szerepe szempontjából döntő, hogy naponta közel 200 vonat-, autóbusz- és HÉV-járatpár köti össze a fővárossal és vonzáskörzete többi településével.

Iskolaközpont: Részben a múltból örökölten iskolaközpont is. Különböző jellegű iskolái sok településről fogadnak tanulókat. Három általános iskolája mellett 4, 5 és 6 évfolyamos - “UNESCO”-kapcsolatokat is ápoló - gimnáziuma és országos beiskolázású szakközépiskolája van, ahol felnőttoktatás is folyik.

Üdülőtelepülés: Dunaharaszti üdülőtelepülés is. A szezonális belföldi és külföldi üdülők száma 2500-3000. Nemcsak a Kis-Duna és a Duna-Tisza csatorna mellett, de a tiszta vizű bányatavak körül is üdülőcentrumok épültek ki. 
Arculatán is érződik, hogy üdülőhelyként emelkedett ki a falusi települések sorából. Magas épület kevés akad, de a házak 90%-a virágos, előkertes.

Infrastruktúra: Az infrastruktúra kiépítettsége a térségi átlagnál jóval magasabb. A villany-, víz-, gáz- és telefonhálózat teljesen kész. A csatornázás kiépítése befejeződött. A szilárd utak aránya 95%, de folyamatosan bővül, a csapadékvíz-elvezető rendszert kiépítettük.

Dunaharasztin - kultúráját megtartva és művelve - több nemzetiség él együtt: német, cigány, bolgár, lengyel kisebbségi önkormányzata is működik.

Társadalmi élete nagyon gazdag. Több mint 80 különböző célú egyesület és alapítvány működik a városban, a sportegyesületek és szakosztályok száma is húszon felül van.
A történelmi egyházak mellett megjelentek a településen az új felekezetek is. A településen 9 templom, illetve imaterem van.

Kulturális élete is sokszínű. A helyi szervezetek közül a Polgári Kör, a Művelődési Ház, a Zeneiskola, a Német Kisebbségi Önkormányzat és az egyházak hagyományosan kulturális és nemzetiségi napokat rendeznek. Rendszeresek a művészeti kiállítások, zenei rendezvények, szellemi fórumok, irodalmi összejövetelek.

Térségi és kistérségi kapcsolatok: Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, SAPARD Program: „M0”-s Dél-keleti Régió.

Nemzetközi kapcsolatok:
Városi szinten testvérvárosi kapcsolatot építettünk ki a németországi Altdorf b. Nürnberg városával. Ezen kívül a szervezetek és intézmények több nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek, a gimnázium pl. hat ország iskoláival tart kapcsolatot.

Területi központ: Dunaharaszti ezenfelül egy több mint félezer négyzetkilométeres - a Kis-Duna és az 50-es főközlekedési út közti - kistérség központja. Ezen térségben, melynek „minden útja Dunaharasztiba vezet”, összesen 11 település található 66000 lakossal.

Itt mutatjuk be Dunaharaszti pecsétjét az 1900-as évszámmal. 2000 számunkra jubileumi centenáriumi év is volt: száz évvel azelőtt - 1900. január 27-én - fogadta el ugyanis a község közgyűlése, hogy településünk hivatalos neve ne az akkor használt Haraszti, hanem az ősibb Dunaharaszti legyen. Ennek emlékét egészen a II. világháborúig a község pecsétje is őrizte.