Jegyző Műszaki és Üzemeltetési Iroda

Birtokvédelmi eljárás

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ötödik könyvének birtokvédelemre vonatkozó rendelkezései szerint birtokvédelemre az jogosult, akit a birtokától jogalap nélkül megfosztanak vagy a birtoklásban zavarnak.
Akit a birtokától megfosztanak vagy a birtoklásban zavarnak, egy éven belül kérheti a jegyzőtől az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
Amennyiben az már meghaladja az egy évet, ebben az esetben az illetékes Ráckevei Járásbírósághoz (2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 25.) fordulhat birtokvédelemért.

A jegyzői birtokvédelmi eljárás [17/2015. (II.16.) Korm. rendelet– a jegyző határkörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról] illetékköteles, amit 3000.-Ft értékű illetékbélyeg formájában kell leróni. Amennyiben az illetéket a panaszos nem fizeti meg, a kérelmet a jegyző illetékfizetés elmaradása miatt elutasítja.

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.
 A kérelem tartalmazza
•    a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
•    annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
•    a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását –, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
•    a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
•    a birtoksértés időpontjára történő utalást,
•    a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.
A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárás megindulásától számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, vagy hivatalos iratként postai úton megküldi az ellenérdekű félnek, aki a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban (jegyzőkönyvben) nyilatkozatot tehet.

A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

A tényállás tisztázása érdekében a jegyző helyszíni szemlét tarthat, a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti.
A helyszíni szemle során a jegyző a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet, vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles.
A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a jegyző a rendőrség közreműködését kérheti.

Az eljárás végén a birtokvédelmi hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hoz határozatot.

A határozatot közölni kell a felekkel – képviselő eljárása esetén a képviselővel – és azzal, akire nézve az jogot, vagy kötelezettséget állapít meg.
Az eljáró szerv a határozatot hivatalos iratként postai úton, személyesen átadott iratként vagy saját kézbesítője útján közli a felekkel, továbbá képviselő eljárása esetén a képviselővel.
A közölt határozatot az átvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A hivatalos iratként postai úton közölni kívánt határozatot annak sikertelen kézbesítése esetén azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a határozat a jegyzőhöz visszaérkezik.

A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a Bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésére álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

 

Az üggyel foglalkozó munkatársak

Besenyiné Zentai Gabriella | ügyintéző