K Ö Z L E M É N Y

 

Az alábbi közleményben tájékoztatni szeretném Dunaharaszti lakosságát a Budapest-Belgrád vasúti korridorhoz kapcsolódó MÁV 150. sz. Budapest – Kelebia oh. vasútvonal fejlesztési tervének – ismereteink szerinti – jelenlegi állásáról, a tárgyat érintő törekvéseink eddigi eredményeiről, továbbá arról, hogy a projekt jelen szakaszában milyen további intézkedések megtételére van szükség annak érdekében, hogy még pontosabb információkkal rendelkezzünk, és mindezeken túlmenően a kiviteli terv a város érdekeinek érvényesülésével kerüljön elfogadásra.

Elöljáróban szeretném elmondani, hogy már 2015. évtől több szóbeli egyeztetésre irányuló kérést, írásbeli megkeresést küldtünk az illetékes szervek felé, hiszen a város érintettsége ellenére bennünket önként semmiről nem tájékoztattak. Ezen tárgyalások alkalmasak voltak arra, hogy megtudjuk: erős szándék mutatkozik aziránt, hogy külföldi tőke bevonásával megtörténjen a 150. számú vasúti főútvonal tervezett korszerűsítése. (A 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetésre került a Magyar Kormány és a Kínai Népköztársaság Kormánya között e tárgyban született egyezmény.) Megtudtuk továbbá, hogy a meglévő vasúti sínpár mellé egy második sínpár építését tervezik, akként, hogy a meglévő fejlesztése is meg fog történni. A minden további konkrétumot nélkülöző tárgyalások alkalmával ígéretet kaptam a meglévő vasúti aluljáró felújítására, bővítésére, a vízelvezetés megoldására, a meglévő vasúti átjárók megtartására, biztonságosabbá tételére, valamint új gyalogos aluljárók létesítésére.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 2019. augusztus 8. napján megküldte a Polgármesteri Hivatal részére az előzetes konzultációs dokumentációt, amelynek közzétételéről haladéktalanul intézkedett a jegyző. Mit is jelent a tervezett beruházás megvalósítása során az előzetes konzultációs eljárás, milyen lehetőségei vannak a lakosságnak, illetve a városvezetésnek ebben az eljárásban?

A MÁV megbízásából elkészített dokumentáció ismeretében fogja elkészíteni a környezetvédelmi hatóság az írásos véleményét, amely alapot fog nyújtani a tervezéshez, tájékoztatja továbbá arról, hogy milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelnie a MÁV által készítendő hatástanulmánynak, de ebben az eljárásban kerülhet felszínre a nyilvánosság véleménye is, amely vélemény átvételét követően - a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 5/A. § (1) bekezdése alapján -  dönthet úgy a hatóság, hogy szóbeli konzultációt tart. Kötelező érvénnyel csak az idézett Korm. rendelet 12. számú mellékletében megjelölt közigazgatási szervek kérelmére tart szóbeli konzultációt. Az idő szorít, hiszen a kérelem átvételét követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak ki kell adnia a véleményét!

Munkatársaimmal végigtárgyaltuk a dokumentáció minden egyes megállapítását. Tekintettel arra, hogy számos lényeges pont továbbra is nyitott kérdésként került beterjesztésre a hatóság felé, mindenképpen szándékomban áll az észrevételeink olyan irányú megfogalmazása és benyújtása, hogy a hatóság az engedélyezési szakban ne csak előírja a kérelmezőnek a konkrétumok meghatározását, hanem mindezt a város érdekeit szem előtt tartva tegye meg. Az alábbiakban ennek összefoglalását olvashatják:

  • A tervek szerint a pályageometria átépítése, illetőleg az ívkorrekció a nyomvonal több helyszínén is indokolt lesz a tengelyterhelés- és a sebesség-növekedés miatt, ugyanakkor semmiféle információval nem rendelkezünk arról, hogy mindezek megvalósítása mely épületeket érint, mely ingatlanok kisajátítását tervezik, annak ellenére sem, hogy a tanulmány a teljes nyomvonalon 110 épület bontását irányozza elő, amelyek közül előfordulhat magántulajdon is.
  • Az emelt terhelés, a megnövekedett forgalom és a második vágány megépítése miatt tervbe vették a műtárgyak átépítését is, és ehhez a tárgyhoz kötődően merült fel a meglévő vasúti átjárók kiváltása arra az esetre, ha a meglévő kapacitásuk a fejlesztést követően nem lesz megfelelő.
    • Szeretnénk tudni, hogy Dunaharasztit mindez hogyan érinti: átépítik-e, bővítik-e a meglévő vasúti átjárókat, illetőleg tervezik-e új átjárók, felüljárók építését, amennyiben igen, hol és milyen megoldással, figyelemmel az esélyegyenlőség követelményeinek való megfelelésre is. Az állomások, megállóhelyek korszerűsítéséből adódóan hogyan tervezik megoldani a gyalogos forgalom biztonságos átjárását?
    • Kérjük, hogy az ígéreteknek megfelelően a kiviteli terv konkrétan jelölje meg a meglévő vasúti aluljáró korszerűsítését és bővítését, továbbá a Bezerédi lakóterületnél építsen ki gyalogos aluljárót. A repedezett aszfaltfelületű szintbeni átjárókat újítsák fel, a vízelvezetést mind az átjárók, mind az aluljáró esetében oldják meg, az akadálymentesség biztosítása érdekében építsenek liftet a felsőállomásnál, az alsó állomásnál rámpát.
  • A város eklektikus pontja és jelképe az állomás felvételi épülete, de sajnos nem védett műemléki épület, ezért félő, hogy nem tervezik annak fenntartását. A korábbi tárgyalásaim eredményeként ígéretet kaptam, hogy nem fogják lebontani. Szeretnék konkrét szándéknyilatkozatot kapni a beruházótól, hogy a bontási tervek között a Dunaharaszti vasútállomás felvételi épülete nem fog szerepelni. 
  • Környezetvédelmi- és zajvédelmi tervet kell kidolgoznia és benyújtania a beruházónak. A kérdés, hogy mindezt milyen határidővel és milyen tartalommal fogja megtenni.
    • A magam részéről elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen mértékű környezetterhelő beruházás esetén megtörténhet az, hogy a tervezés jelenlegi szakaszánál, amikor is a nyilvánosság véleményét, és a környezetvédelmi hatóság jelen dokumentumra alapozó véleményét várják, többek között még nem ismert sem az építési technológia, sem a beruházás globális zaj- és légszennyezettség kibocsátása, de nincs információ a hulladékkezelési-, hasznosítási- és deponálási helyekről sem.
    • Kérjük, hogy ne a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet szerinti felmentés alkalmazásával legyen jogszerű a beruházás zajkibocsátása, hanem arra tekintettel, hogy a zajvédelmi terv gondos elkészítésével alternatív megoldást nyújtanak a zajterhelési határérték betartására. Kérjük, hogy a lakosság zajvédelmi igényeit vegyék figyelembe a terv elkészítésekor.
    • A zaj- és rezgésvédelmi szempontokra mind az építés során igénybe vett közúti szállítási útvonal meghatározása, mind a későbbi üzemeltetés esetén is legyenek figyelemmel. A rezgésvédelmi intézkedések és ellenőrzések alkalmával kérjük, hogy végezzenek méréseket, és valóban tegyék meg azokat a műszaki megoldásokat, amelyeket a tanulmányban alternatívaként bemutattak. A zaj esetében akusztikai számításokra lesz szükség, hogy ezek által meghatározhatóvá váljon a védendő ingatlanokat érő zajterhelés mértéke, amelyek alapján védőintézkedésekre kerülhet sor (pályaoldali beavatkozások, zajárnyékoló fal építése, lakóházak beruházó által finanszírozott nyílászáró cseréje). Kérjük a hatóságot, hogy mindezek vonatkozásában is írjon elő a beruházó számára konkrét kötelezéseket.
    • A levegőterhelés minimalizálása szintén fontos pontja a beruházásnak, hiszen egy 2000 méter távolságból, 2018. évben végzett mérés alapján is azt a megállapítást tették, hogy a belterület különösen szennyezett, azaz egyértelmű a határérték meghaladás. E tekintetben szeretnénk kérni, hogy a beruházás megkezdésétől helyezzenek el mérőállomást, és a rögzített értékek figyelembe vételével tegyék meg a szükséges intézkedéseket - úgymint az anyagszállítást és az építkezést végző munkagépek szigorú műszaki ellenőrzése, a szállítási útvonalak gondos kiválasztása - a terhelés csökkentése érdekében.
    • A hulladék - különösen a veszélyes hulladék (lásd. vasúti talpfák telítőanyaga) elhelyezése, kezelése és ártalmatlanítása szintén szigorú előírásokat és azok betartását, ellenőrzését igényli, hiszen széles körben jelent veszélyt a környezetünkre, ha csak a levegő, a víz és a talaj tisztaságára gondolunk. Kérjük, hogy a hatóság e téren is írja elő az intézkedési terv készítését, majd tegye lehetővé annak széles körű megismerését.
    • Tekintettel arra, hogy a fejlesztés Natura 2000 területeket is érint, szeretnénk látni az ígért hatásbecslési dokumentációt.
    • Félő, hogy az építkezés hatására visszafordíthatatlanul meg fog változni a felszínborítás, károsodnak és ezáltal csökkenek az itt található élőhelyek, amely a teljes élővilág módosulását fogja okozni. Ennek elkerülése érdekében fontos tehát, hogy kárcsökkentő intézkedési terv benyújtására kötelezze a beruházót.
    • Szeretnénk hangot adni azon megállapításunknak, hogy érzékenyen érint bennünket a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeink beruházás céljából történő majdani átminősítése is. Ebben a körben említenénk, mint további aggodalmunkat, hogy a bővítés következtében számos területen a földtani közeg hő-, víz-, növényi tápanyagforrása soha többé nem hasznosulhat, hiszen a tanulmány szerint a felső humuszréteget le kell termelni, és a talaj különböző hatású tömörödése miatt annak termőképessége évekre csökkeni fog. Úgy gondoljuk, hogy a fent vázolt negatív hatások elkerülése, vagy orvoslása nem fog megtörténni akkor, ha csak korábbi tapasztalatok vagy vizsgálatok alapján becsült értékek állnak rendelkezésünkre az építési munkálatok által okozott negatív következményekről. Kérjük, hogy e téren is legyen körültekintő a környezetvédelmi hatóság.
    • A környezetet terhelő egyéb szennyező hatások - mint például a veszélyesnek minősített anyagok szállítása során előforduló vészhelyzet, vagy a kivitelezés, a szállítás során esetlegesen előforduló üzemanyag, kenőolaj elfolyás -megakadályozására rendelkezzen a beruházó havária tervvel, amely legyen alkalmas az azonnali kárelhárítás megkezdésére és elvégzésére. Szeretnénk pontosan ismerni a MÁV erre kijelölt külön szervezetét, szeretnénk megismerni e szerv feladat- és felelősségi körét, a bejelentést fogadó elérhetőséget.
  • Kérjük, hogy a tervezés során fordítsanak különös figyelmet arra is, hogy a felépítmények, az állomások, a megállóhelyek felújítását, valamint az új parkolók és útfelületek megépítését követően több lesz a burkolt felület. Mindez azt fogja eredményezni, hogy meg fog növekedni a pálya vízgyűjtő területén összegyülekező víz mennyisége. Ezáltal kérdés, hogy alkalmas lesz-e a rendszer a csapadékvíz-többlet befogadására, amelyet csak a pontos vízelvezetési terv birtokában fogunk tudni megállapítani.     
  • A belvíz-veszélyeztetettségre tekintettel a beruházónak már az építés szakaszában gondoskodnia kell a megfelelő vízátvezető képesség fenntartásáról.
  • Értjük, hogy nagy valószínűséggel nem lesz kötelező elvégeznie a beruházónak a 2000/60/EK („Víz Keresztirányelv”) 4.7 pontja szerinti tesztet, mégis szeretnénk kérni, hiszen ez alapján juthatunk olyan mérési adatokhoz, amely alapján meg tudjuk állapítani, hogy a beruházás milyen hatással lehet az adott víztest állapotára. Azért is tartjuk fontosnak ezt, hiszen a tanulmány több pontban hivatkozik arra, hogy a tervezés jelen szakaszában nem rendelkezik megfelelő ismerettel a beruházás részleteit illetően. Ugyanez a megállapítás olvasható a környezeti hatásokat illetően is, amelyek mérséklésére emiatt csupán általános előírásokat fogalmaz meg. Mindez természetesen nem elegendő.
  • Szintén nem elhanyagolható kérdés, hogy a tejes nyomvonal 34 régészeti és 16 műemlék védelem alatt álló terület mellett halad el. Ez esetben is problémás, hogy a feltárásukra vonatkozóan sem költség-, sem időfaktorral nem rendelkezik a beruházó.
  • És végül kérjük, hogy fordítson különös figyelmet a beruházó a közművezetékek esetleges cseréjére, korszerűsítésére.

 

Tisztelt Dunaharaszti Lakosok! Ha nem is vagyunk teljesen tisztában a beruházás részleteivel, egyet mindenképp megállapíthatunk, nemcsak a vasút környezetében élőket, hanem a város egészét fogja érinteni a tervezett fejlesztés. Hatása még csak sejthető a fentiek ismeretében, de egyet mindenképp megígérek: mint ahogyan eddig is, a jövőben is mindent meg fogok tenni azért, hogy a város érdekei a lehető legmaximálisan érvényesüljenek mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind a későbbi üzemeltetés alkalmával.

Dr. Szalay László polgármester

 

 

 



Twitter megosztás Google+ megosztás