Háromnapos rendezvényen mutatta be a Mese Óvoda nemzetiségi csoportja, mit is jelent a hagyományőrzés a gyakorlatban. Kettererné Bauer Mónika írása, sok-sok fotóval.

Memento

(fotos dologra emlékeztető jel)

A Dunaharaszti Mese Óvodán belül egy különleges esemény került nem is olyan rég megrendezésre, 2017 november 14-15-16-án, „Háromnapos Nemzetiségi és Hagyomománytisztelő  napok” néven. Már régóta szerettünk volna egy  kulturális értéket közvetítő  rendezvényt szervezni a gyermekek részvételével. Elsődleges célunk, hogy felhívjuk a  figyelmet a múlt értékeire, hogy minden korosztály megtalálhassa benne azt, ami számára fontos és értékes. Fontos mementó volt ebben a hagyományörző régi konyha berendezése az óvoda aulájában. Bevezette és megalapozta rendezvényünk s egyben méltó környezetet is biztosított.

(Szeretném kihangsúlyozni, a régi konyha berendezéséből az egész óvoda kollektívája, valamint külső támogatók is tevékenyen kivették a részüket, ahogy ezt egy korábbi cikkben már leírtam.)

Csodálatos gyerekkorom volt. Szüleim képviselték mindazt, amit én ma is képviselek. Tisztelem a múltat, szeretettel emlékezem  szüleimre, nagyszüleimre, s azokra az idős emberekre, akik megtanítottak az életre.  A  család és a közvetlen környezet gyökereket ad mindazok számára, akik benne éltek, élnek, kapcsolatba kerülnek vele, megszeretik és a magukénak érzik. Ezek kulturális értékeket képviselnek. A régi konyha berendezése, eszközei, ételei, a régi kor emberének ünnepei kifejezik a „valahová tartozás" érzését. Ezt próbálják képviselni  a Dunaharaszti Mese Óvoda Német Nemzetiségi Szervezeti Egysége  pedagógusai a pedagógiai munkájukban  (magyar és németes egyaránt) és ezt képviselik a dadusnénik is. Ők a mozgatórugói az óvodai életnek az ünnepeken és a hétköznapokon  is.

A rendezvény három napján  nemcsak az óvodás gyermekek és a kollektíva, de a meghívott vendégek is egy-egy színt vihettek a rendezvény eseménysorába.

Az első nap: Bemutatkozhattunk. (A négy német nemzetiségi csoport által alapított gyermektánccsoport és pedagógusai.) Rövid bevezetőm után Somkuti Edit bemutatta az Edelweiss gyermektánccsoport múltját és jelenét, majd a műsorunk következett.  A Hétszínvirág óvodásai és pedagógusai (piros csoport, Végh Mónika) valamint intézményvezetője (Kenessey Beáta) is elfogadta a meghívásunkat, ők is egy kedves műsorral kedveskedtek. Ezt követően különböző közös képességfejlesztő játékokban is kifejezhettük a hagyományokat. Pl. kirakójáték dunaharaszti viseletekből (gyermek, ifjú, házaspár, és öregkor), majd  kosárfonó játék, valamint memória játék a dunaharaszti tájház ünnepeit, rendezvényeit megörökítő fotók felhasználásával (disznóvágás, Nepomuki Szent János ünnepe, Szüreti felvonulás és szüret).

Meghívott vendégünk  volt  a Dunaharaszti Sváb Dalkör is (karvezető :Bárkányi Gabriella, harmonikán kísért Kassai Zoltán). Az asszonyok hagyományos viseletben jelentek meg, ami igazi kuriózum volt a gyermek számára is. A Sváb Dalkör műsora után együtt is énekelhettük a „Der Herbst ist da” kezdetű dalocskát. Ezt a dalt minden gyermek (kb 80 gyermek) ritmushangszerrel a kézben  kísérte. Csodálatos élmény volt.

A műsor végén megkóstolhattuk a hagyományos sváb süteményt, a preckedlit, amit  a Sváb Dalkör tagjai sütöttek a gyermekek számára.

A végére maradt a záró tánc, amiben mindenki részt vehetett.

A második nap:  A  Napsugár Óvoda két csoportja , a Szivárvány és a Kisvakond-csoport, valamint pedagógusai (Bagó Lilla és Ruff Tímea) szervezték meg ezt a napot. Hasonlóan az első naphoz, az óvodások műsorát játék követte, majd a Blumenstrauss énekegyüttes egy kis dalcsokrot adott elő, természetesen viseletben. Hommer Zsuzsa, a Blumenstrauss énekegyüttes karvezetője  mindannyiunk számára részletesen bemutatta  a viseleteket (lány, asszony, gyermek) a különböző ruhadarabok megnevezésével. Élmény volt. Ezek  díjnyertes ruhák voltak, már részesültek külön elismerésben egy országos megmérettetésben is. A gyermekek létszáma itt is megközelítette a hetvenet. A Mese Óvoda óvodásai mint vendégek lehettek  jelen.

A harmadik nap: Ezen a napon egy németes csoport ( 4-es csoport, Kettererné Bauer Mónika és Pessuthné Szabó Anna, valamint az 5-ös csoport, Wágner Brigitta és Siroki Katalin) hívott meg egy magyaros csoportot (1-es csoport, Aradiné Gabika és Robár Anna) közös ünneplésre. Az Erzsébet nap kapcsán felelevenítettük Szent Erzsébet életét és jelentőségét, valamint az ezzel kapcsolatos legendát. Ismét közös játék és tánc vette kezdetét. Először egy közös német tánc, majd magyar táncház (Vezette: Gál Edina) következett. Itt a gyermekek mellett a dadus nénik, és mindenki, akinek kedve volt, beállhatott. Több mint 100-an táncoltunk. De itt még nem volt vége.  Felelevenítettük a disznóvágás hagyományát is. Kaltenecker József hentes jóvoltából a gyermekek kóstolót kaphattak hurka, kolbász, disznósajt formájában (köszönet érte!) Kisebb állófogadást tartottunk. A  dadus nénik nélkül ez meg sem valósulhatott volna. Csodálatosan oldották meg a nagy létszámú gyermek és felnőtt számára a kóstolót.

A háromnapos rendezvény lezárásaként két kolléga, Márton Bence és Siroki Katalin egy kedves árnybábozással mesélték el a gyermekeknek a „Kisgömböc„ című magyar népmesét.

Köszönjük az intézmény vezetőjének, Tóthné Szatmári Ágnesnek,  valamint minden kollégának és vendégnek, hogy támogatták rendezvényünket. Örömmel tölt el, hogy egy ilyen nagyszerű, összetartó közösség tagja lehetek. Köszönöm a meghívott vendégeknek  a részvételt és színvonalas műsort! Köszönjük  a Dunaharaszti Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének a támogatást!

Kettererné Bauer Mónika

Német Nemzetiségi Szervezeti Egység vezetője,

Dunaharaszti Mese Óvoda

Twitter megosztás Google+ megosztás