„Mindenkire vigyázunk, mindenkit ellátunk”

2020. április 16. csütörtök

Idősgondozás Dunaharasztin - járvány idején és békeidőben.

Beszélgetés Schmidt Tiborral, a Dunaharaszti Területi Gondozási Központ intézményvezetőjével

Dunaharasztin a Batthyány utcában 1975 óta működik a sokak által „Idősek Napközijének” hívott intézmény, ahol a város szépkorú polgárai kapnak segítséget, étkezést, társaságot. A koronavírus  járvány miatt azonban 2020. március 16. volt az utolsó nap, amikor az intézmény kisbusza reggel többször is fordulva körbejárta a várost, az időseket otthonaikból elvitte az épületbe, ahol Schmidt Tibor és munkatársai mindenkivel személyesen elbeszélgetve mondták el: holnaptól megváltoznak a mindennapok, de senki ne aggódjon, mert „mindenkire vigyázunk, mindenkit ellátunk.”

Most mi történik az intézményben? Sajnos nincs lehetőség a közösségi étkezésekre, beszélgetésekre, kártyázásokra, ami az egyedülálló, idős emberek számára különösen nehéz. Be kell, hogy valljam, nekünk is hiányoznak a kedves hölgyek és urak, hiszen a nappali ellátás a járványveszély miatt szünetel, az intézmény nem látogatható. Mindenkivel kapcsolatban vagyunk, telefonon elérhetőek a munkatársaim is. Az étkezést továbbra is biztosítjuk mindenki számára, házhoz visszük az ebédet, melynek térítési díja változatlan, a törvény szerint a jövedelemtől függ, de kiszállítással együtt sem lehet több 750 Ft-nál.

Hány embert látnak el és milyen formában? Békeidőben kb. 120 főt látunk el szociális gondozó szakképzettségű munkatársainkkal, de a vészhelyzet idején ez a létszám most közel 50 %-kal megnövekedett, így 158 fővel van kapcsolatunk. Főként bevásárlással kapcsolatban keresnek meg bennünket új klienseink, illetve vannak, akiknek ebédet is kiszállítunk. A házi segítségnyújtás több esetben nem csak a bevásárlást, a postai csekkek feladását jelenti, hanem szükség esetén pelenkázást, mosdatást, vércukor illetve vérnyomás mérést is. Igény szerint van, akihez naponta kétszer is megyünk, de lehet, hogy csak hetente van szükség ránk, ez mindig az adott személy állapotától függ. Szakápolói feladatokat már nem láthatunk el, infúziót pl. nem tudunk bekötni, de az alapfokú gondozási-ápolási teendőket elvégezzük, ha szükséges.

Hány fő végzi az idősek támogatását? Intézményünkben 8 szociális gondozó dolgozik, házi segítségnyújtásban öten vesznek részt, egy munkatársam kb. 6-7 idős embert lát el. Kapcsolatuk személyes, sokszor szorosabb, mint a saját családtagokkal, akik vagy külföldi tartózkodás, vagy munka miatt nem tudják gondozni idős hozzátartozóikat. A vészhelyzet kihirdetése utáni napokban szinte azonnal jelentkezett a dunaharaszti Szivárvány Óvoda vezetője, Csapóné Nagy Klára, s felajánlotta, hogy 6 fő óvodai dajka át tud jönni hozzánk segíteni.  Kiegészülve tehát 14 fővel szervezzük meg a hozzánk forduló idős emberek ellátását, gondozását. Nagy bajban lennénk, ha az óvodai dajkák nem lennének velünk, rengeteget segítenek, amit ezúttal is köszönök.

Mi történik, ha valaki teljesen egyedül él és bajba kerül, pl. elesik? 2005 óta teljes kihasználtsággal működik az SOS jelzőrendszer. 40 db nyakba akasztható készülék van kint gondozottjainknál, amit baj esetén megnyomva azonnal jelez diszpécser központunknak, s mi autóba pattanva megyünk, akár éjszaka is. Még azt is tudjuk, hogy kell bejutni a kapun, hiszen bizalomra épül a kapcsolatunk az idős emberek és közöttünk. Kicsit olyanok vagyunk nekik, mint a családtagok.

Van –e szükségük valamire most a járványveszély idején? Nálunk kesztyűből mindig volt elég készleten, hiszen a fürdetéshez, pelenkázáshoz folyamatosan használtuk eddig is. Maszkokat és kézfertőtlenítőt az Önkormányzat biztosított számunkra, s az utánpótlás is rendben lesz. Arra van most a legnagyobb szükségünk, amire talán mindannyiunknak: türelemre és békességre, hogy átvészeljük az előttünk álló időszakot.

Twitter megosztás Google+ megosztás