Az utca kialakítása még Újharaszti üdülőtelep létrehozásakor, 1900 előtt kezdődött, ekkor Davida Miklós nevét kapta (ő az üdülőtelep egyik alapítója volt). Az 1956-os forradalom leverése után, a kommunista korszakban Mező Imre utcának hívták, mai nevét 1991-ben nyerte el.
Az utca a Fő úttól a vasútvonalig tart, és hét keresztutca forgalmát fogja össze. A ligeti Rákóczi úthoz egy vasúti átjáróval kapcsolódik. Elején a CBA-áruház található, és az utcában helyezkedik el a DMTK-sportpálya, mely a város sportéletének központja. Méltó elnevezést tehát a rendszerváltozás után kapott, Mindzsenty József tiszteletére.
Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország hercegprímása, bíboros.
Mindszenty József szobra a XVI. kerületi Templom téren
A Magyar Katolikus Egyház talán legnagyobb 20. századi alakja. 1915-ben Gróf Mikes János megyéspüspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták püspökével együtt. Még ebben az évben Zalaegerszegre kapott plébánosi kinevezést. 1944. március 4-én, vészterhes időkben nevezi ki XII. Pius pápa veszprémi püspöknek. 52. születésnapján, március 29-én foglalta el a főpásztori hivatalt. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapított.
Nevéhez fűződik az a tiltakozó levél, amelyet az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök. A levelet személyesen adta át Szálasi miniszterelnök-helyettesének. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták, mert egyházmegyéjében megtiltotta a nyilas hatalomátvétel okán a nyilasok által követelt ünnepi szentmisék megtartását. Sopronkőhidán raboskodott, majd a soproni Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában házi őrizet alatt tartották. 1945. április 20-án visszatért püspöki székhelyére, Veszprémbe. Ez év április 29-én súlyos cukorbetegségben meghalt az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezi ki. Két nap gondolkodási idő után a pápai akaratnak aláveti magát, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába.
A kommunista hatalom súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, amely támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni, mígnem 1948. december 26-án letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. Legfőbb kínzója Décsi Gyula volt. Számos jegyzőkönyvet Sulner László írásszakértő és felesége írt alá, de Mindszenty sajátkezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949. február 8.), de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe került Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben.
Koncepciós perén, a vádlottak padján
Innen szabadult 1956. október 30-án, amikor őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre viszi. Az 56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. 1956. november 4-én a Parlamentből, ahová Tildy Zoltán hívta be, kénytelen volt az amerikai követségre menekülni, mert Budapestet elárasztották a szovjet tankok, és vérbe fojtották a forradalmat. Mindszenty a kialakuló Kádár-rendszer egyik kiemelt közellenségévé vált.
1971. szeptember 28-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően - szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán - elhagyta Magyarországot. Amikor VI. Pál pápa találkozott vele, neki adta mellkeresztjét és gyűrűjét. Mivel látta, hogy ez a megállapodás személyi szabadságát sérti (a Vatikánt nem hagyhatta volna el, nem pasztorálhatott volna, és nem érintkezhetett volna a Magyarországról elmenekült honfitársakkal), saját akaratából - a Szentszék nem akadályozta meg a döntését - az egyházjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi szemináriumba, a Pázmáneumba utazott és haláláig ott élt. Ez idő alatt a világ szinte minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit.
VI. Pál pápával
Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolja, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. (Lemondatása Kádárék követelése volt, s ennek fejében kilátásba helyezték, hogy szabadon engedik a kommunista börtönökbe zárt egyházi személyeket.) A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatta pasztorációs útjait, de vesebaja egyre súlyosbodott, amelyhez prosztatarák is párosult. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényelt, s ezt el is végezték az érseken . Az altatásból azonban már nem ébredt föl.
1975. május 6-án halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd a rendszerváltás után (1991-ben) az esztergomi érseki kriptában talált végső nyugalomra az Esztergomi Bazilika altemplomában.
Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban állandó kiállítás mutatja be Mindszenty József életét.
Forrás:
Helméczy Mátyás: Dunaharaszti - változó város az ország szívében; internet
