Amikor a szennyező valóban fizet. Édesbús sztori Magyarhonból, a főszerepben egy rakás hulladékkal és valakivel, aki jóvátette a hibáját.

Örök téma a külterületeken lepakolt hulladék, és egy örök harc az erdők-mezők tulajdonosainak, köztük az önkormányzatoknak, küzdelem, ami legtöbbször reménytelen, hiszen nem lehet minden földutat, minden földúton minden kanyart, minden kanyarban minden fát-bokrot bekamerázni-őrizni-lezárni azok elől, akik mások kárára szabadulnak meg a mocskuktól. Éppen ezért minden rendész-közteres-mezőőr-jegyző-szimplán jóérzésű ember örök vágya csak néhányat is lebuktatni az emberiség eme szégyenei közül.

Akiknek tettére sokszor nincs racionális magyarázat. Mint ahogy arra a dunaharaszti, tehát helyi illetőségű személyére sem, aki négy szemeteszsákban cipelte ki megunt használati tágyait - köztük fényképalbumokat -, valamint levetett ruháit a Fecskefű utca szélére, bozótos-erdős területre. Balszerencséjére tettének szemtanúi is voltak. A Polgármesteri Hivatal Rendészeti Irodájának közterület-felügyelői gyorsan a helyszínen voltak, és az adatgyűjtést követően nyomára akadtak emberünknek.

És innen a történet kedvező fordulatot vesz. Találkoztunk valakivel, aki elismerte, és úgy tűnt, talán meg is bánta, amit tett, és önként vállalta, hogy saját költségén kitakaríttatja a környéket, sőt, októberben állja még egy nagy szemétgyűjtési kampány költségeit. A Polgármesteri Hivatal így végül eltekintett a feljelentéstől, a feladattal megbízott vállalkozó több százezer forint értékű munkát végzett el a területen.

Csepp a szeméttengerben - mondhatnánk, de minden kis sikert meg kell becsülnünk. Végleg csak akkor lesz rend a földutakon, ha majd a fejekben is rend uralkodik.

Munkások szedik össze a szemetet

A megtisztított terület - vajon meddig marad ilyen?

 

Twitter megosztás Google+ megosztás